Úrnapi körmenet

„Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” (Jn 6,51)

Idén is ünnepi szentmisével és körmenettel emlékezett a Tamási Katolikus Közösség a köztünk jelen lévő Krisztusra, vagyis az élet kenyerére.

A szentmise (ókori kifejezéssel „eucharisztia”) az ókor óta központi szerepet töltött be a Krisztusban hívő emberek életében. Nazianzi Szent Gergelyről (IV. századi püspök és egyháztanító) közismert volt, hogy az Oltáriszentség nagy tisztelője volt, otthonában tartotta és sokszor imádkozott előtte.

A jelenlét hite visszamegy egészen az apostoli korig, vagyis nem új keletű az Egyház hittudatában. Magának az ünnepnek liturgikus elrendelése, ünneplése viszont késői, vagyis a 13. században vette kezdetét Lüttich (ma Liège, Belgium) városában, de hangsúlyozni kell, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak a 13. századtól kezdve figyeltek volna fel hitelődeink az élet kenyerére, hisz addig is ünnepelték minden vasárnap az Úr jelenlétét, csak nem egy kiemelt nap alkalmával, hanem rendszeresen, heti értelemben. A körmenet pedig még később, a 14. század során, kapcsolódott az ünnephez, mint kiegészítő esemény, mellyel főleg a hitünkről való tanúságtételre kívánták felhívni a figyelmet.

Ma élő hívő emberek feladata, hogy újra felfedezzük, és mint gazdagságot tovább adjuk a jövő nemzedék számára az Úr titokzatos jelenlétét az élet kenyerében. Ebben lehet egy állomás a 2020-ban Budapesten rendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és minden, ami segíti az elmélyülést és az Úr jelenlétének (újra) felfedezését.

Az Eucharisztia oly mértékben fejti ki hatását bárkiben, amilyen mértékben hiszi az a személy az Eucharisztia jeleiben megjelenő titkokat, és törekszik válaszolni a titkok által megszólító Krisztusnak. Amilyen mértékben hiszi egy közösség az Eucharisztia jeleiben megjelenő titkokat, és törekszik életével válaszolni a titkokban megjelenő isteni hívásnak, olyan mértékben tudja az Eucharisztikus Jézus kifejteni a közösségben hatását. Az Eucharisztia az egység kenyere, az egység szentsége. Ennek az egységnek a kulcsa Jézus áldozata. Aki az Eucharisztiával egyesülni akar, annak Jézus szeretetből vállalt halálával, és áldozatával is egyesülnie kell.

Az Úrnapja Tamásiban azzal volt színesebb, hogy a Szent Cecília Katolikus Zenekar néhány tagja vállalta a körmenet alatt a zenei szolgálatot és ezzel tette az ünnepet felejthetetlenné.

Ótus László